Sok víz lefolyt a Dunán a korábbi írások óta, és hamarosan ismét egy fontos bejelentéshez érkezünk. Már most regisztrálhatsz a november 10-i előadásra: http://bit.ly/zXfzQ
Ha folyamatosan képben szeretnél lenni a Cisco UC hírekről, kövess minket a twitteren: http://twitter.com/ciscocollab
Ezúttal rövid leszek: akit érdekelnek a Cisco legújabb Unified Communications fejlesztései annak javaslom, hogy szeptember 24-ig regisztráljon erre a webcastra:
http://www.cisco.com/go/semreg/uclaunch/165788_1
Az előadás és az élő demó magyar idő szerint 17 órakor lesz. Találkozunk ott!
Akik figyelik a Cisco Unified Communications megoldásának újdonságait, tudják, hogy 2007 őszén a 6.1-es verzióval együtt új generációs telefonok is jelentek meg. Ezek az új készülékek támogatják a rosszabb hálózati körülmények esetén ideális iLBC, és a szélesebb spektrumú hangátvitelt megvalósító G.722 wideband codec-eket. Az új sorozat készülékei már nemcsak szürkeárnyalatos, hanem színes kijelzővel is elérhetőek, így egyből felmerült a kérdés, hogy a titkárnők és recepciósok népszerű kiegészítő panelje mikor kap színeket, hiszen egy színes kijelzős készülékhez kapcsolva – valljuk be – nem szép a pixel kijelzős kiegészítő-panel.
Nem kellett sokáig várni, nemrég szép csöndben megjelentek a 7915 és a 7916 típusú új generációs kiegészítő panelek, melyek a 7962, 7965 és 7975 típusú készülékekkel használhatóak. A 7915 finom kijelzős szürkeárnyalatos, míg a 7916 állítható fényerejű színes kijelzővel rendelkezik. Az új panelek 12 vonallal és billentyűvel rendelkeznek, de igény esetén lapozhatóak, így egy panel 12 vagy 24 különböző vonalra programozható fel. Egy 7975-ös készülék 8 saját vonalához így összesen akár 48 vonalat adhatunk hozzá, de a Cisco Unified Communications Manager jelenlegi verziói egy készüléken még csak legfeljebb 42 vonalat támogatnak, így a második panelen a lapozás csak később lesz szükséges.
A panelen levő vonalak a megszokott módon programozhatóak önálló mellékként, vagy gyorshívóként, úgy, hogy az a célmellék állapotát is figyeli, így nemcsak látjuk, hogy kollégáink épp beszélnek-e, de bejövő hívásaikat is átvehetjük (lásd Busy Lamp Field Alerting Line State és Pickup Action funkciók 6.1(2) óta).
A 7-es verzióban hamarosan megjelenő Phone Designer segédprogrammal a felhasználók maguk is cserélhetik majd IP telefonkészülékeik háttérképét és csengőhangját. A fejlesztők a környezetvédelemre is gondoltak, a munkaidőn kívül a kiegészítő panelek energiakímélő módba kapcsolnak.
Az új színes kiegészítő panelről további részleteket a www.cisco.com/go/phonemodules címen lehet megtudni.
Hogyan működik a 112 (ingyenes, egységes sűrgősségi hívószám) vezetékes telefonról?
A 112 hívások kezelését a közhiedelemmel ellentétben nem egyetlen nagy diszpécserközpont látja el valahol Budapest belvárosában, hanem a hívás helyétől függően több lokális központ. Ha például Szegedről érkezik egy hívás, a szegedi központ jelentkezik be, ha Győrből akkor a győri és így tovább. Ha a hívást vezetékes számról indították, a hívó földrajzi helyzete egyértelmű.
...és mobilról?
Ha valamilyen mobil számról hívjuk a 112-őt, akkor ott a cellainformáció az, ami alapján a rendszer el tudja dönteni, hogy Szegeden, Balatonalmádiban vagy éppen Bécsben vagyunk-e, és mindig a helyi segélyhívó központba kapcsol. Hiába kapcsoljuk ki a hívószám kijelzést, segélyhívás esetén a szolgáltatónak kötelessége továbbadni azt.
...és VOIP-ról?
A VOIP esetében a helymeghatározás nem lehetséges, hiszen ezeknél a hívásoknál a technológia csak annyit követel meg, hogy csatlakozzunk az internethez, ez pedig teljesen szabadon, bárhol történhet.
IP cím alapján ugyan be lehetne azonosítani helyzetünket, de erre a hatályos jogszabály nem ad lehetőséget (kivéve a bűncselekmény elkövetése miatti nyomozás esetét). Ugyanakkor ha ezt a rendelkezést fel is oldanák, a szolgáltató akkor is csak az ún. külső IP címünket látná. Ez pedig a belső IP címünktől, azaz a tényleges tartózkodási helyünktől eltérő is lehet.
Példa: Budapesten vettem egy 06-21-es számot egy magyar VOIP szolgáltatótól. Elutazok Egerbe, ahol van internet és az ingyenes szoftverrel lehetőségem nyílik használni a számot. Rosszul leszek, a mobilom lemerült, a mentőt 06-21-es számról hívom. Itt jön a baj: a segélyhívó központ „rossz" lokális központba fogja kapcsolni a hívásomat.
Szerződéskötéskor meg kellett jelölnöm egy alapértelmezett tartózkodási helyet (én egy budapesti címet adtam meg). A központ a kapcsolást - egyéb információ hiányában - ennek megfelelően a budapesti közpotnba fogja irányítani, „nem tudván", hogy nekem éppen Egerben van szükségem egy mentőre.
Azért már dolgoznak a probléma megoldásán. Pl. már vehetünk vezetékes számot VOIP szolgáltatótól, amelyhez rendelhetünk fix IP címet. Ez segíthet tényleges tartózkodási helyünk meghatározásában.
Hogyan működik a cellainformációs helymeghatározás?
A GPS széles körben jól ismert technológia. Lényege, hogy GPS készülékünk műholdak segítségével tízméteres pontossággal „megmondja" hol vagyunk.
Ehhez hasonló a cellainformáció is, de ebben az esetben annak a toronynak a helyzetét tudja meghatározni a rendszer, melyre mobilunk éppen feljelentkezett. Ez a megoldás sokkal kevésbé pontos mint a GPS, ellenben nem kell hozzá új kütyüt sem venni, egy sima GSM telefon is képes rá. A hazai mobilszolgáltatóktól is igénybevehető „Flottakövetés" szolgáltatás, amit pontosan erre találtak ki: havi 3600 Ft-tól az internetről megtudhatjuk merre járnak a kollégák, családtagok - igaz csak négyszázméteres pontossággal.
De ha rosszul vagyunk és mentőt akarunk ez is jobb, mint a jelenlegi román helyzet, ahol ha nem tudjuk vagy nem akarjuk megmondani hol vagyunk nem számíthatunk segítségre.
Viktor
Megtörtént az, amiről azt hittem soha nem fog: kijött egy telefonszerelő és kikötötte ISDN vonalunkat. Régi jól bejáratott telefonszámaink persze nem vesztek el, azokat áthordoztuk új VOIP szolgáltatónkhoz. A következő havi telefonszámlánk fele se volt a korábbinak.
Decemberben végre elérkezett a nagy nap: felmondtuk ISDN előfizetésünket, melyet már évek óta csak azért fizettünk, hogy ne veszítsük el ügyfeleink által már jól ismert telefonszámainkat.
Korábban azért nem mertünk VOIP-ra váltani, mert ez azt jelentette volna, hogy a régi számaink helyett új, 06-21-el kezdődőket kapunk. Tudtuk azonban, hogy a számváltozás közlése minden ügyfelünkkel, partnerünkkel gyakorlatilag lehetetlen, másrészt a 06-21-es számokat ügyfeleink jellemzően korábbi számainknál drágábban tudták volna hívni (a hálózaton belüli tarfiák helyett az „egyéb szolgáltató” díjait kell(ett volna) fizetniük).
Végül számhordozással sikerült megtartani korábbi számunkat és ISDN előfizetésünket VOIP szolgáltatásra váltani. A megtakarítás mértéke döbbenetes volt, már az első hónapban. Az alábbi táblázat önmagáért beszél:
Hagyományos szolgáltató díjai VOIP szolgáltató Megtakarítás
Előfizetési díj 4 250 Ft 1 800 Ft 58%
Helyi hívások 10,53 Ft 5,50 Ft 48%
Belföldi hívások 20,53 Ft 8,50 Ft 59%
Mobil hívások 59,00 Ft 45,00 Ft 24%
Nemzetközi hívások
Nagy-Britannia 40,00 Ft 9,00 Ft 78%
USA 40,00 Ft 9,00 Ft 78%
Németország 32,00 Ft 9,00 Ft 72%
Ausztria 32,00 Ft 9,00 Ft 72%
Szlovákia 40,00 Ft 18,00 Ft 55%
Románia 48,00 Ft 18,00 Ft 63%
A számhordozás elvileg egyszerű folyamat, lényege röviden a következő:
Szájbarágó "nekünk semmilyen extra nem kell, csak
telefonálni akarunk" - típusú cégvezetőknek. Vigyázat! Szakemberek számára
egészségkárosító egyszerűséggel készült bejegyzés.
1. Egy ismerősöm mesélte, hogy felszereltek a villanyszerelők egy dobozt
a falra, ami elosztja a Matáv-os vonalakat négyfelé. Ilyesmi kéne nekem is,
mert elegem van belőle, hogy a zsinór nélküli telefonnal kell rohangálni a
titkárnőmnek, ha épp engem keresnek.
Ezt a készüléket telefonközpontnak hívják. Lényege, hogy a távközlési
szolgáltatótól kapott analóg (azaz hagyományos) és (más néven digitális) úgynevezett
fővonalat mellékekre "osztja el". A fővonal azon a melléken (amelyet
általában egy-három karakter hosszú számmal jelölünk) csenget, ahová
beállítjuk, de bármelyik bejövő hívás átadható (értsd: egy mozdulattal
átkapcsolható) egy másik mellékre.
Példa: Példa Kft. telefonszáma 1/123-4567. Ha bejövő hívás érkezik erre a számra az a cég titkárnőjénél, Andreánál csenget (10-es mellék). Ha a főnököt keresik, ahhoz Andrea átadja hívást, nem kell mást tennie csak telefonján megnyomni a "FLASH" gombot, majd tárcsázza a 13-at (a főnök mellékét). Amint leteszi a kézibeszélőt, már át is adta a hívást! Ilyen egyszerű.
2. A
szomszédom fia valami Skype nevű programot használ, és ingyen hívja a
haverjait. Ha én is ilyet használnék, lehet nem kéne irodai telefonszámlát
fizetni?
A Skpye lényege, hogy egy apró program telepítésével az interneten át ingyen
hívjuk azokat, akik szintén telepítettek Skype-ot. Tévhit, hogy minden
hívás ingyenes, mert a vezetékes- és mobiltelefonokra irányuló hívásokért
ugyanúgy kapcsolási díjat és percdíjat számol a Skpye, mint bármelyik másik
távközlési szolgáltató.
A skype-ról fontos tudni, hogy a szolgáltatás „best effort” típusú, azaz a lehetőséghez képest a legjobb színvonalat „igyekszik” nyújtani, de a hangminőség nem garantált. Magyarul ha a kapcsolat bármely részén a sávszélesség szűknek bizonyul, a hang vagy a kép akadothat, kimaradhat.
Ezen kívül a Skype-unkat nem lehet
Ellenben lehet vele – és ráadásul teljesen ingyen –
3. Elegem van belőle, hogy éjjel nappal csenget a mobilom de, kikapcsolni
nem akarom, nehogy elmulasszak egy fontos hívást. Mit tegyek?
Minden - még a legrégebbi - mobil készülékeken is van egy beállítási lehetőség,
amit úgy hívnak, hogy hívásátirányítás. Ha bekapcsoljuk a
hívásátirányítást, akkor azokban az időpontokban, amikor nem tudjuk fogadni bejövő
hívásainkat a titkárnőnkre, vagy valamilyen „tele-titkárnő” szolgáltatásra
irányíthatjuk.
Az eredmény: nem mulasztjuk el a fontos hívást sem, és élő hang
fogadja a hívásainkat.
Hívásátirányítást kérhetünk foglaltság esetén (épp mással beszélünk),
nem felel esetén (mire megtaláltam a mobilom letette) és nem
kapcsolható esetben (lemerült a mobilom). Lényeges: Nagyon illetlen
dolog nem visszahívni azokat, akik kerestek minket és nem tudtunk
személyesen beszélni velük.
4. Az alkalmazottak egyfolytában a "maszek ügyeiket" intézik a
céges vonalon. Elegem van belőle, hogy ezért a cégnek kell fizetni. Nincs
valami megoldás erre?
De van! Minden dolgozónak adunk egy 4-5 karakter hosszú hivatalos és egy magán PIN
kódot, amelyet (minden alkalommal) a hívott szám elé tárcsáznak. A
telefonközpontra illesztett tarifaszámláló-alkalmazás pedig külön számolja a
magán- és a hivatalos hívásokat. A dolgozó pedig a hónap végén befizeti a
magánhívásokat a pénzügynek. Egy 15-20 főt, vagy annál többet foglalkoztató
cégnél, ahol korábban nem működött személyi kódos rendszer, a megtakarítás akár
20-30% százalék is lehet.
„Ha most VOIP-ra váltunk, akkor miért lesz olcsóbb a telefon, mint előtte?” A rövid válasz az, hogy egy VOIP szolgáltatónak nincs szüksége saját hálózatra, mert az internetet használja. De hogy is van ez pontosabban?
Interneten telefonálni ma már nem ördöngösség – a fiatalok körében egyre elterjedtebb az ingyenes beszélgetést lehetővé tevő skandináv Skype és más hasonló alkalmazások. Egy német piackutató egyenesen azt állítja, hogy az európai internet telefonálók 90%-az az északi ország megoldását használja.
Internet telefonálás
cégeknek: minőségromlás nélkül
A kiváló hangminőség számunkra elsődleges kérdés – mondja az egyszeri
felhasználó, amikor a techológia-váltás akadályai kerülnek szóba. Tény, ami
tény: néhány éve még hagyott kívánnivalót maga után a VOIP hangja, ám manapság
– ha jól telepítették a szakemberek- akár
jobb hangminőségre is képes, mint vezetékes elődje. A tapasztalatok szerint
leginkább azok a cégek váltanak, akiknek magas
a telefonszámlájuk.
Megmarad a jól
ismert hívószám szám
2008-tól sokat reméltek a cégek, ugyanis a folyamatos sávszélesség emelések és
a számhordozás kiszélesítése miatt a VOIP-ra
váltás ma már a kisebb cégeknek sem csak álom.
Egy jó minőségű IP telefonközponttal a legkisebb ADSL csatlakozáson egy időben négy olcsó hívást indíthat
egy kisvállalkozás, és a számhordozásnak hála a jól ismert vezetékes számon
hívhatják őket az ügyfelek.
Nettó 5,50 Ft-tól helyi 8,50 Ft-tól belföldi és 15 Ft körüli áron már az EU országokat hívhatunk mindössze havi 800-1500 forintnyi havidíjért. Ez átlag 20-30%-os megtakarítást jelent a koncessziós szolgáltatók tarifáihoz képest. (A szolgáltató nevét nem árulom el, de ha feliratkozol ingyenes hírlevelemre, nem csak azt mondom meg, melyik, hanem további hasznos dolgokat megtudhasz az IP telefoniáról.)
A vezetékes szolgáltatóknak ez persze nem kedvez: vonalaikat egyre inkább kizárólag internetezésre használják az ügyfelek, a sokkal nagyobb üzletet jelentő telefonálás helyett. Öröm az ürömben, hogy ezek száma viszont 10-20%-al nőhet az elkövetkezendő években.
Zökkenőmentes
váltás, kevesebb telefonszámla
Pusztán telefonszámla-csökkentés miatt általában nem éri meg váltani. Elsősorban azok a cégek járnak jól a
váltással, akik legalább részben ki
tudják használni egy IP telefonközpont által nyújtott szolgáltatásokat. A legnépszerűbb
a
· „Kövess engem” – amelynek lényege, hogy a telefonközpont megtalál minket (mobilunkon vagy otthoni vezetékes számunkon), ha épp nem vagyunk az irodában, hogy fogadjuk ügyfeleink hívását. De sok cégnél a levelező program tárolja az ügyféladatokat, így nekik nagyon fontos az ugynevezett
· Outlook integráció, amely révén akár egy kattintással tudják hívni az Outlook-ban elmentett telefonszámokat. De ugyanilyen hasznos lehet a
· Távoli mellék szolgáltatás is, amelynek köszönhetően akár az otthoni telefon is a telefonközpont melléke lehet, ami elsősorban olyan cégeknél jöhet jól, akik távmunkásokat foglalkoztatnak.
Zuhanó
telefonszámlákat várnak a váltástól
Egy Voip-ra váltás valóban legalább 20-30%-os megtakarítást jelent
telefonszámlánkban. De a valódi
„nyeresége” nem a kevesebb számla, hanem azok a többletszolgáltatások, amelyekhez
hozzájut a vállalkozás. Új, hatékonyabb módon kommunikálhatnak
ügyfeleikkel, és egy telefonszámon elérhetőek a nap huszonnégy órájában.
„Mi abból élünk, hogy felhívnak minket az ügyfelek. Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár egy percig is ne legyünk elérhetőek!” – mondta egyik kedvenc ügyfelem, aki történetesen egy mentőszolgálat vezetője. Mit tehetünk, ha VOIP-ot használunk, de nincs internet?
Vonalszakadás: nem jelenet valódi kockázatot
„Egy
szakszerűen telepített VOIP rendszer esetében meg
sem érzik az ügyfelek, hogy megszakadt az internet.”
– avat be Sándor Zoltán az IP-telefonálás
titkaiba. Ugyanis a profi VOIP rendszer elengedhetetlen része
az un. “menekülő útvonal”.
Lényege, hogy áramszünet vagy (internet) vonalszakadás esetén a bejövő hívások egy előre megadott pl. mobil számra érkeznek. Mindezt anélkül, hogy a hívó tudomására jutna. A kimenő hívásokra menekülő útvonalként érdemes megtartani egy analóg / ISDN vonalat.
Példa: ha a VOIP-os számom a 1/456-8014 esetleg leszakadna az internetről mert pl. üzemszünetet tart a kábeltévés szolgáltatóm, akkor az összes bejövő hívásom a 20/222-5700-ra érkezik. A hívó semmit nem fog észre venni!
Költségek: az átirányítás díja 4-40 Ft / perc
A tartalék internet is jó megoldás
lehet
Egy másik – talán még jobb –
megoldás lehet egy tartalék internet kapcsolat
üzembe helyezése. Fontos, hogy a tartalék
internet egy másik szolgáltatótól legyen,
és lehetőleg más technológiájú.
Ha kábeltévés netet
használunk, jó megoldás lehet egy
ADSL vonal. „De hisz ez plusz
kiadás” - fakadt ki egy másik ügyfelem az ötlet
hallatán. Naná, hogy de alig több mint egy
telefon-előfizetés díja, de ennyiért 100%,
hogy mindig lesz működőképes internet az irodában.
Példa: mi kábeles internet használunk, de a routerünk (ami megosztja az internetet a cég 12 PC-je között) úgy van beállítva, hogyha megszakad a kábeltévés internet, akkor automatikusan álljon át a „menekülő útvonalként” fenntartott ADSL kapcsolatra.
Költségek: 3000 - 10 0000 Ft / hó
Áramszünet: már keményebb, de
feltörhető dió
A VOIP rendszer másik, egy
fokkal összetettebb problémája az áramszünet,
amely manapság szerencsére egyre ritkább.
Komoly, több órás áramszünetet nem
hogy egy IP telefonközpont, de egy hagyományos
telefonközpont sem képes átvészelni.
Tárcsahangot adnak a vonalak, de azokat nem halljuk, mert a
központ nem működik.
Az egyedüli jól megoldásnak szünetmentes tápegység használata lehet. Áramszünet esetén minden megy tovább a megszokott vágányon, nem szakadnak meg a folyamatban lévő beszélgetések, nem vesznek el az épp fogadás alatt lévő faxok.
Kis extra műszaki érdeklődésüknek: Jó tudni, hogy a szünetmentes tápegységek túlfeszültség gátlók is egyben. Azaz ha pl. az ELMÜ akár egy másodpercre is nagyobb feszültséget küld, mint 220V, az nem teszi tönkre drága pénzen vett telefonszámla megtakarító VOIP rendszerünket.
Egy kis üröm az örömben: a néhány percnél tovább működni képes szünetmentes tápegységek igen borsos áron kaphatóak.
Költségek:
5 perces szünetmentes áramforrás: kb. 100 000 Ft (nettó)
8 perces szünetmentes áramforrás: kb. 150 000 Ft (nettó)
15 perces szünetmentes áramforrás: kb. 250 000 Ft (nettó)
A megtakarítás úgyis behozza…
„A
fenti számok nem túl magas összegek, ha megnézzük,
hogy mennyit takarítanak meg a cégek, ha VOIP-ra
váltanak” – folytatja Sándor Zoltán. A
legjellemzőbb, hogy a cégek új VOIP rendszerüket
a megtakarításból fedezik a beruházás
havidíját. Így nincs szükség külön
beruházásra az összeg a cég
főtevékenységére fordítható.
A nettó 5,50 Ft-os helyi, 8,50 Ft-os belföldi és 15 Ft körüli külföldi percdíjak még sokáig annyira vonzóak maradnak a mai drága tarifákhoz képest, hogy sok cég fog úgy dönteni: megéri váltani.
Abban az esetben, ha „hálózaton belül”, (pl. UPC-telefonról UPC telefont) vagy „házon belül” (azaz egyik mellék a másikat) hívtunk, akkor valóban nem kerül pénzbe a hívás. Ha találunk egy spéci IPT/VOIP szolgáltatót, mint a pl. a Sip Discount, SIP Discount, akkor bizonyos hívásirányokat, bizonyos ideig (pl. 3 hónapig) valóban ingyen hívhatunk. De nem igaz az állítás, hogy minden hívás ingyenes lesz. Lehet, hogy ingyen lesz, de általában inkább csak olcsóbb. Teljesen ingyenes – egyelőre – biztosan nem. Ellenben a távoli telephelyekkel folytatott „házon belüli” hívások ingyenesek lesznek!
Ez egyáltalán nem igaz! Igaz, ha magyar szolgáltatóval kötünk előfizetői szerződést, akkor kapunk egy 06-21-el kezdődő számot, (sőt, akár földrajzi számot is) de ennek ellenére megtarthatjuk régi jól bevált, az ügyfelek által évek alatt megszokott ISDN/analóg telefonszámainkat. De számhordozásra is lehetőség van – amikor a vezetékes számunkat átvisszük az új szolgáltatónkhoz. Ha megtartjuk a meglévő analóg vezetékes központot, akkor un.VOIP gateway segítségével tudjuk a z új vonalat használni. Ha a következő telefonközpont csere alkalmával új IP telefonközpontra ruházunk be, akkor egy ISDN kártya segítségével ugyanúgy használhatjuk a meglévő telefonszámainkat.
Egyáltalán nincs! Ma már megfizethető áron is kaphatóak un. IP telefonok, amelyek teljesen úgy néznek ki, mint egy
hagyományos „üzleti” telefon. Legnagyobb előnyük, hogy kikapcsolt PC mellett is tökéletesen működnek. Az IP telefon
ugyanis a helyi hálózat önálló tagja, gyakorlatilag egy mini-pc saját hálózati
azonosítóval (IP-címmel).
- Ezek a készülékek rendelkeznek saját telefonkönyvvel,
- megjegyzik a tárcsázott / fogadott
/ nem fogadott hívásokat, és
- kedvenc csengőhangunkon szólalnak
meg, ha hívnak minket.
Ez az állítás igaz volt három éve, de ma már
ezt a problémát megoldotta a szélessávú
internet elterjedése. Jó minőségű hívásokhoz szélessávú internetet kell beszerezzünk. Egy
„alap ADSL” (1280 / 128 kbit/s) elegendő egy magánfelhasználó számára, de semmi
esetre sem egy vállalkozás részére. Egyszerre két (jó hangminőségű) hívás már
le is foglalja feltöltési sávszélességet. Az
ADSL ugyanis letöltési irányban nagy sávszélességet biztosít, de a hangforgalom
kétirányú, azaz a feltöltési sebesség a szűk keresztmetszet miatt nem elég
gyors.
ADSL sávszélesség
1280 / 128 kbit/s - egyidejű kimenő
hívások száma : 2
4480 / 256 kbit/s - egyidejű kimenő
hívások száma : 4
8096 / 512 kbit/s - egyidejű kimenő
hívások száma : 8
18432/1024 kbit/s - egyidejű kimenő
hívások száma : 16
(Normál internet-forgalom nélkül számolva.)
Az IP alapú hívásoknak jó a hangminősége, ha megfelelő sávszélességet biztosítunk és jó minőségű berendezéseket használunk.
A vezetékes telefon utolsó mohikánja valószínűleg a fax lesz. Normál esetben
minden ugyanúgy működik tovább, mint eddig, de már kapható olyan megoldás is, amely
a bejövő faxokat nem a fax készülék
fogadja, hanem azok egy webes felületről kérdezhetőek le. Ha akarjuk,
megkaphatjuk email-ben, elmenthetjük grafikus fájlként (jog, gif), de akár PDF
formátumban is továbbíthatjuk. Előnye, hogy nincs szükség annyi papírra, tintára, és egyben archiválódnak is a
bejövő faxok. A faxküldésben nem áll be
változás, ugyanarról a készülékről küldhetjük például megrendelőinket
kedvenc kuncsaftunknak, amelyet már megtanultunk használni az évek alatt.
A fenti öt tévhitek persze csak a legtipikusabbak, ezzel az új – a vezetékes telefóniát 2010-re kiváltó – technológiáról még rengeteg legenda terjeng. Ezek tisztázása teszek néhány kísérletet a jövőben.
Milyen ügyfélmegtartó megoldásokat kínál meglévő alközpontod? Néhány ügyes beállítással és egy kis odafigyeléssel sokat javíthatunk cégünk megítélésén ügyfeleink szemében. Ismerj meg a te alközpontodon is beállítható 4 fogást, amellyel meglévő ügyfélkörödet tudod jobban megtartani!
Ne kényszerítsd arra meglévő partnereidet, hogy minden egyes alkalommal át kelljen „verekedni” magukat az alközponti rendszeren, ha rendelni szeretnének, vagy valamilyen problémájukat szeretnék megoldani. Üzemeltess egy külön telefonszámot erre a célra, amit ne publikálj a honlapodon, névjegykártyádon. Ezt a telefonszámot csak a kiemelt ügyfeleidnek add ki, és közvetlenül egy olyan munkatársadnál csengessen az alközpontban, aki tud kiemelt ügyfeleidnek érdemben segíteni!
Ahhoz, hogy kiemelt ügyfelek vonala legyen, nem kell külön telefonvonalat venned! Elég, ha meglévő ISDN csatalakozásod valamelyik DDI vagy MSN számát kijelölöd erre a célra, és hozzáprogramoztatod az alközpontot.
Az eredmény: elégedettebb ügyfelek, akik úgy érzik, hogy jobban figyelnek rájuk, mint előtte!
Bónusz: kiemelt ügyfelek vonala lehet mindjárt egy helyi tarifával hívható kék, vagy egy teljesen ingyenesen hívható zöld szám is!
Tudod, hogy melyik hívás kerül a legtöbb pénzbe? Nem, nem a 0690-es szextelefon! Hanem azok az elmulasztott, megválaszolatlan hívások, amikor az ügyfeled rendelt volna valamit, csak nem tudott elérni! Hogyan tudod elérni, hogy mindig elérhető legyél ezen az irodai számodon? Egyszerűen! Kérd meg az alközpontost, hogy rendszerkészülékedre programozzon fel számodra egy ún. „házon kívül” gombot. Ha házon kívül vagy, egyszerűen nyomd meg, és minden hívásod automatikusan átcsenget a mobilodra!
Az eredmény: elégedettebb ügyfél, mert mindig el tud érni az irodai vezetékes számodon. Még akkor is, ha épp a kint vagy ügyet intézni.....
.....és amikor hívnak az irodában például rögtön így válaszolhatsz: „Szervusz Péter, miben segíthetek” Ütős ugye? Pontosan a mobil-telefonoknál megszokott kényelmet nyújtja neked, de az alközpont összes – hívószámkijelzéssel rendelkező - készülékére! Nem csak te magad, de munkatársaid is nevükön szólíthatják kedvenc vevőidet.
Az eredmény: személyesen megszólított ügyfelek, akik majd elmesélik az ismerőseiknek, hogy milyen „jól bántok” velük.
Tedd egy mellékcsoportba az egy bizonyos ügyekhez értőket! Pl. külön csoport az értékesítés, külön a szerviz stb. Figyelj, most jön a trükk!
Az egész mellék-csoportnak adhatsz egy mellék-számot, de akár önálló városi hívószámot is. Ha megcsengeted ezt a mellékszámot, vagy városból meghívod azt a fővonalat, akkor a te általad meghatározott sorrendben csengeti a mellékcsoport tagjait. Pl. először a legtapasztaltabbat, aztán a második legtapasztaltabbat és így tovább. De akár egyszerre is csengetheted az összes mellékcsoport-tagot és aki kapja-marja alapon veszik át a hívásokat!
Az eredmény: call-center szerüen tudod használni alközpontodat. Több kezelőt is beállíthatsz egy bizonyos fajta ügyek kezelésére, anélkül, hogy új számokat kellene kiosztani.
Ne csak egy vezetékes számon lehessen elérni az irodát. Ma már szeretik az ügyfelek, ha van egy központi mobil szám is, mert a mobiljáról olcsóbban fel tud hívni. Központi mobil számhoz egy SIM kártyára van szükséged (lehetőleg valami könnyen megjegyezhető számmal) és egy az alközpontra kötött analóg, VOIP vagy ISDN GSM adapterre. Ha valaki felhívja a SIM kártya számát, a hívás a GSM adapteren át becsenget a kezelőhöz, aki ugyanúgy kezeli tovább a hívást, mintha az vezetékes irányból érkezett volna.
Az eredmény: olcsóbban tudnak hívni vevőid, mint eddig, mert egy mobil-vezetékes percdíj helyett csak egy mobil-mobil percdíjat fizet.
Sikeres ügyfélmegtartást kívánok! :-)
Egy barátom azt mondaná: "Na neeeee!". Ha én is ezt mondanám minden alkalommal, amikor azt kérdezik, hogy most mi lesz, ha megszűnik a Linksys, akkor lehet, hogy versenyt is nyerhetnék a naneezésben. (pedig ő TÉNYLEG sokat mondja)
Van olyan piaci versenytársunk, aki például a Linksys kisüzleti switch-ekkel történő összehasonlításban csak annyit ír, hogy a márkanév jól eltűnik, hát hogy lehet bízni egy ilyen márkában.... hát lehet, mert még el sem tűnik :) Szóval ebben inkább ne bízzanak, tessék inkább fejleszteni :)
Mi is van e pletykák hátterében?
Szerintem csupán márkázási kérdés, pontosabban, ahogy a marketinges kollégák fogalmazni szoktak: „márkanév harmonizáció”. :) A Cisco és a Linksys úgy döntött, hogy a Linksys termékek márkaneve idővel megváltozik, de a kiváló ár-érték arány, új design, megbízhatóság és funkcionalitás nem csak megmarad, hanem a Cisco márkanév miatt még emelkedik is majd.
Ami már rövidtávon látható (lesz), hogy a kisirodai/kisüzleti termékek nem Linksys Business Series, hanem Linksys by Cisco - Business Series néven kerülnek forgalomba.
Később egy csomó otthoni felhasználásra fejlesztett terméken is jobban előtérbe kerül majd a Cisco logo, de a Linksys márkanév a jelenlegi tervek alapján nem tűnik el, hanem termékcsaláddá alakul, mint a Cisco Aironet vagy Catalyst....
És mivel a SouthPark készítői ezt már régebben tudták, direkt nem raktak márkanevet a Linksys routerre, ami a sértődött Internet szerepét játssza az egyik legutóbbi részben :))
A Cisco Capital és a Raiffeisen Lízing a napokban bejelentett egy olyan lízingkonstrukciót, amellyel a kis- és középvállalkozások könnyen és kedvező feltételekkel lízingelhetnek informatikai eszközöket. Mindez jól hangzik, de mit jelent a gyakorlatban?
Például azt, hogy egy 8 felhasználót foglalkoztató cég – 3 éves futamidővel – havi 19 000 forinttért, egy nagyobb, mondjuk 48 fős iroda pedig havi 69 000 ezer forintért be tudja vezetni a Cisco Unified Communication 500 nevű üzleti kommunikációs csomagját, amely vezetékes és vezeték nélküli hang-, adat- és videokommunikációs megoldást kínál, hangpostával, biztonsági funkciókkal, s közben integrálja az olyan alkalmazásokat, mint a naptár-, levelező- és ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) programok. Magyarul mindent tud, amire az ilyen méretű cégeknek általában szüksége van a kommunikációban. Lízingelni persze bármilyen Cisco eszközt lehet, de a kkv-k általában az integrált megoldásokat kedvelik, amelyben nem kell küszködni a különböző elemek összehangolásával.
Ha mindezt a hatékonyság szempontjából szeretnénk elhelyezni a cégek jellemző havi költségei között, akkor talán egy céges autó lízingdíjával érdemes összehasonlítani… Az, hogy a két eszköz közül melyik segíti jobban a versenyképességet, természetesen a cégek döntik el.
A finanszírozás részletei: www.cisco.hu/finanszirozas/
Van amikor kár, hogy éppen nem azon a földrészen tartózkodik , ahol valami érdekes történik... Alapvetõen ez azért probléma, mert a magyarorszagi IT újdonságokat is felvonultató egyik legnagyobb kiállítása (a CES) elõbb az USA-ban kerül megrendezésre. Nekünk ugye itt a CeBit, bár enyhe túlzás, hogy nekünk itt... de valamivel közelebb. Meg mégis jobb Németországban sörözni :)
Viszont lényeg ami a lényeg: a CES-en bemuatott új Cisco-Linksys termékek egy része a CeBit-en is itt lesz :)
Az újdonságok arra koncentrálnak, hogy ne kelljenek kábelek a lakásba és mégis mindenféle multimédiás tartalmat lehessen a levegõben is továbbítani. Az n-es technológia megjelenésével már nagyobb sávszélesség elérésére van lehetõségünk: játékra, filmnézésre, akár WiFi-s letöltésre is jól használható.
Mi többet gondolt bele a Cisco-Linksys ebbe? Megoldva a sajnálatos helyzetet, hogy a WiFi frekvenciatartomány egyre inkább telítõdik és ez fõleg az otthoni környezetben okozhat gondot (pl. a szomszédok vezeték nélküli kapcsolatai azvarják egymást), az új WRT610N-ben már nem csak 802.11b/g/n (2,4 GHz) adó van, hanem egy másik szabályosan használható, úgynevezett 5 GHz-es tartományban is mûködik (802.11a)
Ez a termék a tervek szerint nyár elején ér Európába, a kliensek talán valamivel előbb is.
A WRT160N-ről elég annyit, hogy belül is legalább olyan jól néz ki, mint kívül? :) Íme:
A tervek szerint a kiváló design mellett az új routerek közös jellemzője lesz egy speciális kezelőszoftver (LELA) is, amely sok kelet-európai nyelv mellett magyarul is futhat majd a számítógépeken.
Viszonylag gyorsan eljön az április, amikorra annak az IP kamerának (WVC54GCA) a megjelenése várható Európában, amelynek közvetítését nem csak számítógéppel lehet látni, hanem elég bármilyen valós idejû videfolyamot (RTSP) fogadó kütyü, akár elég egy mobiltelefon mobil internettel. Így az Interneten keresztül tulajdonképpen bárhonnan bármikor megnézhetjük mi történik a kamera másik oldalán.... néha talán jobb nem tudni :)
Nem tudom mennyire köztudott, de tavalyi év folyamán az S&T Magyarország lett a Cisco világszinten legjobb security partnere. Nem hiszem, hogy kellő hangsúlyt kapott volna ez a tény, miszerint a hazai cég megelőzve a világ vezető rendszerintegrátorait a legelismertebb Cisco biztonsággal foglalkozó partner lett. Ez a díj és ami mögötte van ismét fényes bizonyítéka annak, hogy a hazai tehetség világszinten is megállja a helyét.
Ennek a díjnak az okán felbuzdulva az S&T létrehozott egy Cisco biztonsággal foglalkozó regionális kompetencia központot, hogy tudásukat átadva a környező országbeli S&T vállalatoknak segítse azok munkáját. A központ folyamatos konzultációva, tréningekkel támogatja a többi tagvállalatot, valamint rendezvényekkel, ahol az S&T végfelhasználói első kézből kaphatnak információkat a Cisco biztonsági újdonságairól. Ilyen rendezvény például a most hétvégén megrendezésre kerülő regionális találkozó is, ahol nemzetközi Cisco szakemberek és a kompetencia központ vezető munkatársai tartanak előadásokat a meghívott résztvevőknek.
Ezúton is köszönjük az S&T eddigi munkáját és csak annyit, hogy így tovább!
Elgondolkodtam, hogy az elmúlt években mi mindennel kezdett el foglalkozni a Cisco a biztonság területén, és azt kell mondjam, hogy idomulva a korhoz, amiben szinte minden mindennel összefügg, a Cisco biztonságról alkotott víziója is beszivárgott egyre több területre.
Az, hogy sérülékenységekről, a hálózatot fenyegető támadásokról, károkozókról a Cisco kapcsán hallottunk már nem új keletű. Az is ismert, hogy nemrég elkezdett foglalkozni a fizikai biztonság témakörével. Azonban ha jól belegondolunk a biztonság nem "csak" technológia.
A biztonságnak vannak egyéb, a technológiához csak részben, vagy egyáltalán nem köthető területei, ilyen a jog, a emberekkel mint alkalmazottak vagy mint személyekkel kapcsolatos kérdések,vagy akár a geopolitikai elhelyezkedés.
Nem is gondolnánk, hogy az átlagember fenyegettség érzete mi mindennel összefügg. Érdekes, hogy a Cisco a technológia kapcsán mennyi mindenhez elér vagy köthető. Azt még nem tudom, hogy ez jó nekünk avagy sem, de ez az irány. A Humán Hálózat és a Technológiai Hálózat egyben, egységben, vélhetően értünk.
Az Expón nagyon elszánt előadók teremnek, akiket még az sem rettent el prezentációjuk megtartásától, ha a fél házban elmegy az áram, lekapcsol a világítás, és elnémul a hangosítás. Gondolataik így is eljutnak a közönséghez, hangjuk elektronika nélkül is áthatol a sötéten, megtöri a csendet, ezzel derűt és elismerést ébresztve a hallgatókban, megnyugvást a szervezőkben.
Ilyen előadó Tázló József technológiai igazgató, aki a fenti problémákkal szembesült előadásának a csúcsán, és mondhatni a szeme sem rebbent – ha mégis, azt fény híján úgysem látta senki. A szakember egyébként éppen jövőbe mutató felhasználásokról beszélt. Említett például egy – vélhetően elit – klubbot, amelynek tagjai a bőrük alá ültetetnek egy rizsszemnyi rádiófrekvenciás azonosítót, amely automatikusan autentikálja őket belépéskor, rögzíti a fogyasztásukat – amely úgy látszik, még nem oldható meg távolról, kábelen vagy wireless kapcsolaton keresztül –, tehát teljes egészében felszabadulnak a klubbolással járó minden fárasztó melléktevékenység alól.
És hogy hova tűnt az áram? A ház elektromos rendszere valószínűleg nem bírta a konferencia jelentette megterhelést, de egy zárlatos fogyasztó feltételezhetően nem megengedett elektromos hálózatra csatlakoztatásáról is érkeztek hírek. Így vagy úgy, a szervezőknek igen csak megnehezítette az életét, részben borult a program, így sajnos elmaradt Neville Wheeller előadása, valamint a Telepresence élő demója is az ebéd utánra csúszott. A technikai stáb becsületére legyen mondva, a rögtönzött kávészünet alatt megtették a szükséges lépéseket a folytatáshoz, így viszonylag kis csúszással elkezdődhettek a meghirdetett szekció-előadások.
Nem csak Budapestre volt kaotikus feljutni a hajnali órákban (bár hivatalosan nem volt sztrájk, két részletben bő fél órát állt a vonat), az Európa Kongresszusi Központ megközelítése sem volt gyerekjáték: egy tolakodó Combinónak hála, lekéstem a 22-es buszt (okos enged, hiszen ő az erősebb, és a sajtóigazolvánnyal sem törődik), azután pedig a mintegy 25 fokos lejtővel kellett megküzdenem a befagyott járdán, félcipőben.
De mindez megérte. Ideális hőmérséklet és lelkes ruhatáros néni fogadott, aki már a bejáratnál le akarta rángatni rólam a kabátot (sőt, a kamerára is szívesen vigyázott volna), továbbá a technikusok is segítőkészek voltak, de ami a legjobb, hogy parádés felvezető előadásokkal vette kezdetét a 2007-es Cisco Expo. A nyitányra Csermely Péter keynote előadása tette fel a koronát.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora merész hasonlatokkal élt, például a világháló kapcsolati struktúráját vetette össze a laposféreg agyának idegsejtjei között fennálló kötelékekkel. Egy másik érdekes gondolatmenetben pedig a hálózat elemeit sorolta három csoportba (feladatelosztó, feladatmegoldó és kreatív), ahol a kreatív elemeknek jut a legkevesebb dicsőség, holott a problémák, illetve a vészhelyzetek elhárítása a legtöbb esetben rájuk hárul. Mint elmondta, ez a vállalati hierarchiára is igaz. Ezt inkább nem kommentálnám.
UI: Nem találjátok ki, mi történt, miután eljöttem... elment az orrom előtt a 22-es busz, salesebesen. Ez kérem a 22-es csapdája.
Nem jött össze! Az égiek valamiért nem pártfogolják a jubileumi Expót (igaz, a támogatók között sem találni erre utaló logót), hiszen éjszaka mérnöki pontossággal érkezett meg a hó a budai dombvidékre. A kijutás ennek megfelelően B kategóriás akciófilmbe illő jelenetekkel zajlott.
Regisztráláskor jópofa bilétát akasztattak a nyakunkba a – nem mellékesen igen csinos, ám szemtelenül fiatal – hostessek, amiről hamarosan kiderült, hogy elektromos póráz (nem a hostess, a biléta). Egészen pontosan egy RFID-s lapka figyelt csendesen a nyakbavaló alján, és írta szorgosan a jelentéseket, ki merre, mikor, sőt kivel járt. Az információs képernyő elé állva például megtudhattuk, merre járnak éppen kollégáink.
Az összeesküvés-elmélet hívei és cégvezetők számára is ideálisnak tűnik ez a megoldás. Kíváncsian várjuk, hány meghívott részesül majd írásbeli figyelmeztetésben, mert főnöke kiszúrta, hogy kollégája a fél konferenciát a dohányzóban töltötte.
Az alábbi, eléggé meggyőző (bár enyhén szájbarágós) videóban a Cisco egyik munkatársának a napját követhetjük végig Olaszországtól Törökországig. Bár néha egy sci-fi filmben érezhetjük magunkat, valójában már létező megoldásokról van szó, ami félelmetes hatékonyságot tesz lehetővé a vállalatok munkatársai számára. Az már más kérdés, hogy biztos jó-e az nekünk, ha már a reggeli kávénál az üzleti adatokat böngészhetjük a PDA-nkon, és kávézóba is csak akkor térünk be, ha gyorsan le kell zavarni egy telekonferenciát.
Hol vannak már a régi szép idők, amikor még anélkül kapcsolhattuk ki a mobiltelefonunkat, hogy a főnökünk azt gondolta volna, hogy a munka alól akarunk kibújni, vagy a távollévő családunk rögtön amiatt aggódott volna, hogy biztosan valami bajunk esett?
Idén először a Cisco ügyvezetőjeként élem át a cég, és a hazai informatikai piac egyik legnagyobb szakmai rendezvényét, a Cisco Expót. Mint a mindenért felelős főnök, kettős érzések kavarognak bennem: a tizedik, jubileumi Cisco Expo különleges esemény, mindennek klappolni kell…de miért épp most ne sikerülne, amikor korábban kilencszer már minden (vagy majdnem minden:) rendben volt?
Végül is mitől lesz jó egy hagyományosan „száraz” informatikai konferencia, és mi is változik? ...Új a helyszín: valószínűleg igaz, hogy a MOM Parknak jobb volt a közlekedése, azonban idén már három napos a rendezvény, így több a tartalom is.
Azt gondolom, hogy egy ilyen konferenciát, nem csak a helyszín, vagy az előadások és a szendvicsek minősége tesz jóvá vagy rosszá: a kulcs az az egyre nagyobb közösség, amely szívesen megosztja másokkal az e téren szerzett tapasztalatait, de ugyanakkor kíváncsi arra is, hogy mások mire jutottak. A hálózati informatikát talán nem csak azért szeretjük, mert ez a szakmánk, hanem azért is, mert mindig hoz valamilyen újdonságot. Az idei évben, pontosabban az elmúlt pár évben fokozatosan, a web 2.0 névre keresztelt jelenséget, amely alapjaiban forgatta, forgatja fel a világháló megszokott működését.
A piac szereplői árgus szemekkel figyelik, próbálják megérteni a vezérlő elveket, a merészebbek pedig már erre épülő üzleti modelleket is próbálgatnak. A működési elv olyan egyszerű, hogy kitalálni nem is kellett, hanem magától jött, mégis forradalmi hiszen szakít számtalan dogmával, melyeket a „hagyományos” valóságunkból cipeltünk magunkkal. Na jó, és kellett hozzá az internet.
A web 2.0 mellett a Cisco Expo programjában persze idén is megtalálhatóak a „szokásos” tartalmak, remélem, hogy mindezekkel az Expo vendégeit idén is behálózzuk.
Működik a Cisco-nál egy fejlesztő csapat, amely kimondottan azért jött létre, hogy kitalálja és megvalósítsa a jövő hálózati technológiáit. Az ő "gyermekük" például a TelePresence, amit az idei Cisco Expo-n Önök is láthatnak, és ők hozták létre azt a Startrek-be illő mutatványt, hogy Kaliforniából az indiai Bangalore-ba "repítettek" - virtuálisan - egy előadót, aki 3D-ben megjelent a színpadon. Erről Tázló József kollégám már írt, de ha még nem látták, nézzék meg a YouTube-on.
Mindezt csak azért mesélem, mert ez a csoport (Emerging Technologies Group a nevük) várja most az Önök ötleteit is, és e célból meghirdette az I-Prize innovációs versenyt. A győztes csapat tagjai részt vehetnek az új technológiára épülő részleg létrehozásában. Az ötlet értékétől függően a Cisco három év alatt kész akár 10 millió dollárt fordítani az új részleg finanszírozására.
A bírák mind a technológiai újításokat, mind pedig az ötlet mögött rejlő üzleti lehetőségeket figyelembe veszik. Az új ötletekkel szemben támasztott követelmény, hogy a belőlük származó várható bevétel 5-7 éves távon elérje az egymilliárd dollárt, illetve hogy az IP-hálózatot használják platformként. Január 15-ig lehet jelentkezni, úgyhogy ha a további részletek is érdeklik Önöket, látogassanak el erre a weboldalra!
Szerintetek hány kávét és üdítőt iszik meg egy átlagos Cisco Expo látogató szünetenként? Hányan jönnek kocsival? Hány százaléka a regisztrált látogatóknak érkezik meg a reggeli keynote-ra? Ilyen és hasonló kérdések megválaszolása hoz elő néhány ősz hajszálat, illetve csak hozna.
Szeretnék három héttel öregebb lenni. Persze amikor minden jól sikerül egy rendezvényen akkor meg az a baj, hogy „de hamar eltelt”. Minden esetre furcsa, hogy hat hónap munkája milyen hamar elszáll. Ezrért ragaszkodom néhány dekorációs elem megtartásához, legalább az maradjon meg. Az idén a medence feletti dekorációs kockát szemeltem ki. Talán elfér az irodában. Ja, hogy milyen medence? Nem ez most nem a legújabb nyári parti, hanem az Expo új helyszíne, az Európa Kongresszusi Központ, ahol van medence. (csak dekor, ne hozzon senki fecskét))
Nem tudom mennyire köztudott, de a golyóstollon túl a Cisco Expo is magyar találmány! Egy kezdeményezés, amely a Ciscón belül Magyarországról indult, és immár több mint 50 országban rendezik meg évente. Itthon idén 10. alkalommal. Ilyenkor lehet egy kicsit mást, egy kicsit eltérőt csinálni. Mitől is lesz a tizedik más, mint eddig? Vagy inkább mi marad meg a régiből? Új helyszín, kétnapos konferencia helyett három nap, külön regisztrációs lehetőség minden napra és a partira, valamint üzleti nap és technológiai napok külön.
Ez a regisztráció az egyik legnehezebb része az egésznek. Amikor nem lehetett megbontani a napokat, sokan szerettek volna csak egy napra jönni, most van rá egy fogadásom, hogy az lesz a baj, hogy túl részletes a regisztráció. Minden esetre idén a nemzetközi Cisco Expo hivatalos regisztrációját használjuk, talán ha más országokban tudják használni, akkor nekünk is menni fog.
Miért megyünk új helyszínre, és miért kell három nap? A marketinges válasz – a látogatói igények felmérését követően az ügyfelek és partnerekink elvárásainak maximális figyelembevételével hoztuk meg a döntést. De igazából ez már a tavalyi Expón eldőlt, amikor a látogatóink száma megint nőtt 10%-ot, és egyszerűen kinőttük a mozit. Emlékszem, a szünetek alatt már komolyabb extrém sport volt eljutni a rendezvény másik felére. Ez a helyszín pedig erre készült. De mivel a kihívás éltet minket, egyet azért itt is találtunk: a parkolást. Tavaly a MOM-ban kisebb háború robbant ki, amikor egyszerre 150 autó indult ki a garázsból. Itt, az Európa szálló mellet és környékén viszont legalább nincs földalatti garázs, viszont minden talpalatnyi helyet ki kell bérelni a parkoláshoz. De a partit nem fogjuk a közelben tartani.
Apropó, Cisco Parti. A hivatalos szlogen – Üdvözöljük a humán hálózat világában – azért segített az ötletelésben, így született meg a VilágHáló Parti, amelyen nem csak különböző kontinensek ételeivel és kultúrájával találkozhatunk, de még torta is lesz. (nem virtuális)
Én minden esetre a cirkuszt várom a leginkább, mármint produkcióban.
A Cisco EXPO sikere – lévén ez a vállalat magyarországi szervezetének legnagyobb éves ügyfélrendezvénye – rendkívül fontos számunkra. Büszkék vagyunk arra, hogy a technológiai megoldásainkkal hozzájárulhatunk az emberek életének megváltoztatásához, hiszen az idő- és térbeli korlátok nélküli, extenzív kommunikáció lehetősége valóban gyökeres változást eredményez. Szolgáljon ennek demonstrálására a következő példa.
A külvárosban, családi házas környéken láttam a minap egy tizenéves srácot, aki a notebook-jával egy kerítés lábazatán üldögélve szorgoskodott. Kérdésemre, hogy mit csinál, azt válaszolta, hogy bedöglött otthon náluk az ADSL modem, és így elvesztette az internet hozzáférést, de az az ötlete támadt, hogy végigsétál az utcán, hátha valahol a házból “kilóg” a vezeték nélküli hálózat, amire rá tud kapaszkodni, mert “NET nélkül dög unalom az élet”. Miről is van itt szó ? Egyrészt egyfajta Internet-függőségről, másrészt találékonyságről, ami végül is sikerre vezetett, az utcában a srác szerint több vezeték nélküli hálózat is kilógott a kerítésig, csak meg kellett találnia azt, amelyikhez a hozzáférés nem volt korlátozva. Harmadrészt egy olyan felfokozott kommunikációs vágy kielégítéséről, amivel ma már szinte mindenki élhet, a fiú az Interneten keresztül beszélgetett (chat-elt) a barátaival, mert ez olcsóbb, mint a mobiltelefon.
Visszakanyarodva az idei EXPO-hoz, szeretnénk valami látványos technológiai demonstrációval elkápráztatni a közönséget, de sajnos azt a Telepresence-en alapuló, háromdimenziós videomegjelenítést, amellyel a vállalatunk elnöke a múlt héten Bangalorban a Cisco kutatásfejlesztési és technológiai demonstrációs központjában a színpadra varázsolta a tőle többezer kilométerre Kaliforniában lévő egyik vezetőjét, még nem tudjuk ide elhozni. Érdemes viszont megnézni a róla készült videofelvételt, ami erre a linkre kattintva a YouTube-on megtekinthető. A felvételen a virtuálisan a helyszínen megjelenő személy egy kicsit világosabbnak tűnik ugyan a valódinál, de a hatás akkor is lenyűgoző, és a technológia ilyen gyors fejlődése mellett előbb-utóbb eljön az az idő, amikor már csak úgy bizonyosodhatunk meg arról, hogy valóban hús-vér ember a tárgyalópartnerünk, ha a kézfogásnál csak levegőt markol a kezünk :-)
A magyar Cisco EXPO technológiai nyitóelőadására is tervezünk egy bemutatót, amelynek keretében a megszólalók egyike csak virtuálisan lesz jelen, a HD minőségű video,- és hangkommunikáció segítségével, egyelőre két dimenzióban.
Ha emlékeim nem csalnak, 2001-ben még úgy öt-hatszázan jöttek el az Expóra, és bizony már feszegettük az InterConti kínálta kereteket. A kisebb, 50 fős termekben nyitott ajtóknál ültek a vendégek, hogy még egy széksort bepréselhessünk – utólag is elnézést érte... Ezért találtuk ki egyébként a WiFi-s, pda-s beléptető rendszert: ekkor a WiFi még igazi újdonságnak számított.
Szóval, Önök előzetesen beregisztrálhattak az előadásokra, hogy helyüket biztosítsák, a hostessek pedig a folyamatosan aktualizált terem-foglaltság függvényében engedték be az érdeklődőket. De világos volt, új helyszínre lesz szükségünk! És mivel székesfővárosunk nem dúskál az alkalmas konferencia központokban, hosszas keresés után a MOM Park vadonatúj, 9 termes mozija mellett döntöttünk. Önök pedig elhelyezkedtek a kényelmes székekben, és 2002-ben már itt kezdődhetett az előadás...
Aztán mára a mozi is kicsinek bizonyult, a termek még úgy-ahogy bírták a rohamot, bár egy-egy izgalmas, pl. hálózatbiztonsági előadásnál bizony már a lépcsőkön is ültek... És persze nagy volt a tömeg az ebédnél, és mindig, mindig kevés volt a könyöklőasztal.... pedig higgyék el, minden évben azt számolgattuk, hova tudnánk még több asztalt elhelyezni... Azt hallom, az új helyszínen ez már nem lesz probléma: nem kell többet állva enni! Lesz étterem, terített asztal, azon tányér, nem kell ételt, evőeszközt, poharat, szalvétát, kenyeret zsonglőr módjára egyensúlyozva ebédelni. Szóval, úgy hírlik, ebben is más lesz az idei, 10. Cisco Expo!
Az a helyzet, hogy az IronPort akvizícióval kapcsolatban jóleső dejavu élmény töltött el. Előző munkahelyemen, amikor a frissen induló biztonsági üzletágunk portfólióját tervezgettük a műszaki kollégámmal, az összes általunk felvételre javasolt gyártót visszapasszolta a menedzsment, mondván, nem best-of-breed gyártó. Az ezt követő 3 év során az összes általunk korábban javasolt gyártó vagy annyira kinőtte magát, hogy a cégünk már átértékelte a felvételüket, vagy megvásáolta őket valamelyik már általunk képviselt cég. Így aztán áttételesen is, de végül az összes áhitott gyártóval elkezdtük az együttműködést.
Amikor másfél évvel ezelőtt csatlakoztam a Cisco-hoz, és végignéztem a biztonsági portfólión, feltűnt egy általam kedves és fontosnak ítélt terület, ami nem kellő hangsúllyal volt jelen. Ezt persze, mint – egy kollégám szavajárásával élve – 6-os csavar (akarom mondani újonc) a nagy gépezetben a kapcsolatok hiányában nem tudtam kinek megemlíteni, és őszintén szólva nem is mertem volna. Csak titokban reménykedtem, hogy a területet előbb-utóm megerősítjük, és csak bízni tudtam abban, hogy azzal a gyártóval, amit már kinéztem.
Ez a terület a tartalombiztonság volt és a gyártó az IronPort. Idén aztán, amikor bejelentettük az akvizíciót az előzőekhez hasonló „én megmondtam” érzéssel vegyes öröm kerülgetett, és alig vártam az akvizíció lezárását, hogy elkezdhessük a munkát.
Hiszem, hogy az IronPort megoldásai egy új fejezetet nyitnak a Cisco biztonság területén, és így a mi életünkben is. Nem azért, mert technológiailag különlegesnek tartom (pedig ez sem rossz érv), hanem azért, mert ezzel a megoldással olyan, eddig általunk kevéssé ismert szakemberekkel fogunk kapcsolatba lépni, akik másfajta szemléletükkel talán a mi látásmódunkra is hatással lesznek és összetettebb képet kapunk a felhasználóink rendszereiről. Mi ez, ha nem a Humán Hálózat a való világban? ;-)